Egyre közelebb az írországi útam.Már a kezembe szeretném tudnia jegyem is.Jővőhéten be is iktatom a rerpteret a menetrendembe és magamhoz veszem.Nem tudom mi vár rám ott kint ebbe még bele se akarok gondolni,álmodom és az soha nem a valóság.Álítolag már munkám is lenne kint,s ha majdd visszajövök lehet csak annyi dolgom lesz,hogy elintézzek itt mindent és vegyek egy jegyet  csak oda.Meglátjuk hogyan fog alakulni.Voltam az étterembe megbeszélésen,hogy mi legyen.A főnőkség nagyon szimpi volt,nem kéne éjszakáznom,több lenne a fizetésem.Már csak a munkámnak kell megfelelnie és egyenesbe is vagyok.Ha mégis itthon kell maradnom...Minden lehetőséget meg kell fogni  ,azt már megtanultam,hogy egy b-tervnek minimum kell lennie.De az se baj ha van c és d is.A mostani rohanó világba semmi sem biztos.A kapcsolatokban látom leginkább olyan gyorsan szertünk bele emberekbe ,hogy már csak a kiszeretés gyorsabb nála.Megéltem már egy-két ilyet és látom is magam körül.És mindenben így van egyik pillanatban van munkahelyed a másikba már  nincs.Nem mondom hogy ez rossz így ,de már senki nem vágyik az állandóságra?Gyarlok vagyunk mi emberek mindig több kell ahelyett hogy ki tudnánk élvezni amink van.Voltam ma  a misson-ba is,végre végeztem a lelkiismereti dolgaimmal,sőt még segítettem is nekik egy kicsit.Őrülök,hogy megtaláltak engem és felkaroltak ,segítettek nekem.Itt az ideje kicsit vissza adnom nekik.Nélkülük nem ez az ember lennék ma mint most.Lehet már nem is ember lennék....:-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.